A Minerva-rend lovagjaként hivatalos rendi nevet kapsz, amelyet ezentúl nyilvánosan viselni fogsz. A Rend nevét minden kívánt alkalommal használhatod, például a saját névjegykártyádon, a levélpapírodon, a házad tábláján, és használhatod a szerződések aláírásakor. Bizonyos módon az is lehetséges, hogy a lovagi név szerepeljen a személyazonossági okmányokban. A rend neve szabadon választható: állhat a saját névből, amelyet a "lovag" cím előz meg, például "Peter Meyer lovag", vagy az ember maga választja meg a rend nevét, például "Peter holsteini lovag". A névválasztás során a lehetőségeknek nincsenek határai.
Ha valaki úgy dönt, hogy csatlakozik a Minerva-rendhez, és lovaggá válik, nem vállal további kötelezettségeket. Nincs tagsági díj vagy hasonló.
A lovag
A lovagok akkoriban a lovagrendhez tartoztak, nagy becsben tartották őket, és hősöknek tekintették őket. A lovagság a nyugati világban alakult ki. A lovagság Franciaországból indult ki, majd elterjedt Németországban. A lovagok elvei a fegyelem és a mértékletesség voltak az élet minden helyzetében. Mivel a lovagok szorosan kötődtek az udvarhoz, kialakult a női szolgálat (minne) is. A lovagok képzeletbeli világa a Minnesang, a lovagok szerelmi költészete révén maradt ránk mára. A lovagnak mindig hűségesnek kellett lennie hűbérurához, meg kellett védenie az özvegyeket, árvákat és az üldözötteket. A legtöbb lovag keresztény életet élt. Kötelességeik közé tartozott a fáradhatatlan fegyveres kiképzés és más harci kihívások.
A lovagok az alsóbb nemességhez tartoztak. A késő középkorban a lovagság olyannyira kifejlődött, hogy csak azok emelkedtek lovagi rangra, akik felmenőik révén bizonyítani tudták, hogy lovagi vér folyik bennük. A férfiakat ezután egy nemes, nagy tiszteletnek örvendő uralkodó ütött lovaggá. Ez Angliában ma is ismert. (Most SIR) Elton Johnt II. Erzsébet királynő 1998. február 24-én lovaggá ütötte lovaggá. Németországban ma is létezik két lovagrend, amelyek a középkorig nyúlnak vissza. Ezek egyrészt a római katolikus Máltai Lovagrend, másrészt a Szent János-rend. Németországban létezik egy másik rend is, a Minerva-rend.
A Minerva Rend
A Minerva-rend neve Minervára utal: a Római Birodalomban a kézművesség és a mesterségek védelmezőjének tartották. Később Minervát Athéné istennővel tették egyenlővé. Athéné a költőket és a tanítókat védte. Így lett Minerva a bölcsesség, a művészet és a tudás istennője. A Minerva-rend egy nem vallásos közösség, amelynek tagjai Minerva alatt keresik a bölcsességet és a tudást. A latinul "Ordo Minerva"-nak nevezett rend különlegessége, hogy bárki megkaphatja a lovag címet és csatlakozhat ehhez a rendhez. A nők nem kapják meg a 'lovag' címet, hanem a lovagrendek középkori módjára 'hölgyeknek' nevezik őket.












